Látványos ékszernövények: kövirózsák
A régiek úgy tartották, hogy a tetőn fejlődő kövirózsa megvéd a villámcsapástól.
A kövirózsa nedvéből készült cseppeket fülfűnek is nevezik, mivel a kövirózsa nedvével a fülfájás enyhíthető.
A kövirózsák alapfajai kitűnően alkalmazkodnak a környezetükben fellelhető viszonyokhoz. A kövirózsák között vannak csoportban, telepben növekedő, akár 1 cm-nél kisebb átmérőjű kövirózsák is, de egyes fajaik akár 20 cm-es nagyságot is elérhetik.
Egyszer termő növények, a virágzásukat követően a növény elpusztul. Indával is szaporodnak, így akkorra már annyi növendékből áll a telep, hogy fel se tűnik, hogy a virággal együtt a szár is elszárad.
A kövirózsák tartása nagyon egyszerű. A kavicsos-homokos, jó vízáteresztő talajba célszerű ültetni, mert a pangó vizet nem viselik el.
Öntözést ritkán igényelnek, a természetes csapadék elegendő számukra, s imádják a tűző napfényt. Természetes élőhelyükön is ehhez szoktak hozzá.
Ideálisak párkányablakba, cseréptálakba is, szép látványt nyújtanak.
A házi kövirózsa (Sempervivum tectorum) leveléből kinyert lé hűsítő, fájdalomcsillapító és összehúzó hatása miatt a népgyógyászat széleskörűen alkalmazta (külsőleg):Égési sérülésekre, zúzódásokra, bőrgyulladásokra, rovarcsípésre, sebre, szeplőre.
Fülfűnek is nevezik, mert a leveleiből fülbe csepegtetett nedv elmulasztja a fülfűjást, fülzúgást. Csípésekre, sebekre is hatásos, bőrápoló hatása is van. Tyúkszemre csepegtetve elmulasztja azt. Hatóanyagai cseranyagok, nyálkaanyagok, gyümölcssavak. A homeopátia bőrkeményedésre, szemölcsök ellen és menstruációs panaszok esetén alkalmazza.